Adatalapú, kutatással alátámasztott mélyelemzések a hazai és európai médiapiac aktuális kérdéseiről
Harmadik évfolyamát élő longitudinális kutatásunk idén 1 847 fős, rétegzett mintán vizsgálta, hogyan változott a magyarországi médiafogyasztók bizalmi szintje az egyes hírforrástípusok iránt 2022 és 2024 között. Az eredmények árnyalt képet mutatnak: miközben a közösségi médiafelületek irántibizalom tovább csökkent (–11 százalékpont), a minőségi online sajtó és a független podcastok iránti bizalom mérsékelten nőtt.
Tizenkét ország nyolcvanegy vezető médiumát vizsgálva azonosítottuk a tulajdonosi koncentráció kritikus küszöbértékeit és azokat a szabályozási modelleket, amelyek a legeredményesebben védenek a monopolizáció ellen.
A hírterjesztés platformfüggővé válásával a szerkesztői döntés és az algoritmikus rangsorolás viszonya gyökeresen megváltozott. Elemzésünk feltérképezi, hogyan hat ez a jelenség a tartalmak láthatóságára és az újságírói autonómiára.
Három magyarországi lokális médium – egy hírportál, egy napilap és egy közösségi rádió – digitalizációs útja alapján összefoglaljuk a sikertényezőket és a buktatókat. Az esettanulmányok 18 hónap megfigyelés eredményei.
A Riporterek Határok Nélkül, a Freedom House és az EFJ indexeinek módszertani összehasonlítása: melyek a legmegbízhatóbb mérési módszerek a sajtószabadság értékelésére, és mik a vakfoltjaik?
A New York Times és a The Guardian sikerét sokan kísérlik meg hazai körülmények között megismételni. Elemzésünk azt vizsgálja, mi az, ami transzferálható és mi az, ami nem – kulturális, gazdasági és tartalmi szempontokból.